MŰEMLÉKEK

A REMÉNYSÉG EMLÉKMŰ

pamiatky 1994-ben emlékeztünk meg a „Dorogi nyilatkozat“ 2. évfordulójáról. Erre a nyilatkozatra reagált a mi községünk is a „Zsérei nyilatkozattal.“ Ennek szellemében kezdeményeztük Szlovákiában a többség-kisebbség közötti párbeszéd mielőbbi megkezdését, és ennek jegyében 1994. szeptember 10-én volt a Zsérei Szent Miklós templom téren a Reménység emlékműnek ünnepélyes avatása. Az emlékmű a szlovák-magyar megbékélést hirdeti. A rendezvény szervezői Dr. Bezányi László mérnök és Maga Ferenc mérnök voltak. Az ünnepi szentmisén felszentelték az új zsérei jelképeket.

1995-ben kétszer is volt koszorúzás az emlékműnél. Az elsőt júliusban a Honismereti kerékpártúra resztvevői tartották a vasárnapi ünnepi szentmise után, rövid kultúrműsorral összekötve. A második alkalom az első évforduló napján, szeptember 10-én volt. A vendégek közül megemlítem Baros Jenőt, Magyarország Szlovákiai Nagykövetét, Bauer Editet, parlamenti képviselőt és Bauer Győzőt, a Csemadok OB elnökét. Magyarországról Dorog város küldöttségét a város polgármestere vezette, itt voltak a Balaton környéki falvak polgármesterei, akik barátságuk jeléül egy fát ültettek el az emlékmű közelében.

1998 szeptemberében fogadtuk Papkeszi és Dorog küldöttségeit a Reménység emlékművének koszorúzási ünnepségén, ahol köszönőleveleket adtak át községünk azon polgárainak, akik sokat tettek annak fejlődéséért, hagyományai megtartásáért. Ezen első alkalommal a három átadott oklevél közül kettő post humus volt, ezeket az elhunytak családtagjai vehették át. Elsőként Simek Vilmos néhai kántortanító, majd Bencz Károly egykori Csemadok titkár sok évi kulturális tevékenységeiket jutalmazták, majd Vanyo Gergely bácsi vehette át az elismerő oklevelet, mint a zsérei énekkar alapító tagja és egykori vezetője.

pamiatky 1999 szeptember 11-én volt a koszorúzási ünnepség a Reménység emlékműve felállításának 5. évfordulója tiszteletére. Folytatva az elkezdődött szép szokást, hogy az ünnepség keretén belül megemlékeznek azon lakosainkról, akik valamilyen módon elősegítették községünk fejlődését. Ebben az évben három pedagógusnak adományoztak elismerő oklevelet. Első jutalmazottunk Kozla Márta volt, az óvoda sokéves igazgatónői munkájáért és az önkéntes kulturális tevékenységéért (névadók, évfordulók, ...). A másik két megjutalmazott fiatal házasként került községünkbe. Kovács László és felesége Zsuzsanna a 70-es években szervezték községünk kulturális életét.

2002. augusztus 9. és 11. között rendezték meg a 3. Zoboraljai regionális napokat. Ebben az évben községünket érte a megtisztelés, hogy Kolon és Nyitragerencsér után megszervezze a rendezvénysorozat befejező részét. A szentmise után vette kezdetét a Megbékélés nap-i ünnepség, amelynek keretén belül emléklapot adtak át Gál Lászlónak, községünk nyugállományba vonult egykori polgármesterének 70. születésnapja alkalmából.

Tíz év telt el azóta, hogy községünk is csatlakozott a Dorogi Felhíváshoz, mely szerint a 2. világháborút lezáró Győzelem napját a Megbékélés Napjaként tiszteljük. 2004 szeptember 12-én volt megtartva a Reménység emlékműnek koszorúzása. Többek között az ünnepségen részt vettek a Dorogi és Papkeszi küldöttségei is. Ez alkalommal most is három emléklapot adtunk át. In memoriam jutalmaztuk meg Bencz György munkáját a Csemadok szervezetében, az énekkarban és a hagyományőrző csoportban. Következő jutalmazottunk Maga Ferenc mérnök volt, aki községünk lassan már feledésbe merülő szokásait színre vitte és népszerűsítette. Több éven át vezetője volt a folklórcsoportnak. Harmadik jutalmazottunk Dr. Simek Viktor karnagy és festőművész, aki nagyban hozzájárult nemcsak községünk, de az egész Zoboralja megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az általa vezetett énekkarok figyelemreméltó helyezéseket, minősítéseket érnek el. Zoboralja népviseletének művészi ábrázolásával több mint 30 éve foglalkozik. Képei 1976-tól jelennek meg különböző kiállításokon nagy sikerrel.

2009-ben, az emlékmű 15 éves évfordulóján, a szentmise után koszorúzásra került sor, ahol a polgármester emléklapokat nyújtott át Gonda Györgynek – az emlékmü elkészítéséért, Kovács Lajosnak – a települések közötti kapcsolatok kiépítéséért és fenntartásáért, Simek Veronikának és Bezáni Lászlónak – községünkben végzett sokéves aktív tevékenységükért.

EMLÉKTÁBLA

2006. november 11-én Bartók Béla zeneszerző és népdalgyűjtő születésének 125. évfordulóját ünnepeltük. Száz évvel ezelőtt látogatott el községünkbe. Ez alkalomból tiszteletére emléktáblát helyeztünk el a helyi kultúrház előcsarnokában. Az ünnepi aktuson részt vettek a régió polgármesterei, magyarországi vendégeink és községünk polgárai.

A rendezvény Zsére község polgármesterének, Zsebi József, mérnök, üdvözlő beszédével kezdődött. Az emléktáblát Pécsi Dániel, Zsére község díszpolgára, és Okos Márton ajándékozták falunk polgárainak. Ünnepi beszédeik után erdélyi, majd zoboralji népdalok csendültek fel. Földessy László, mérnök, szavalata után Maga Marianna zsérei népdalokat énekelt. A ZOBORALJA zsérei női kar a slovák és magyar himnuszt énekelte el, majd Bartók Béla kórusmüvét, a Bolyongást.

KOPJAFA

A Zsérei Önkormányzat és a ZOBORALJA zsérei női kar, a karnagy kezdeményezésére, 2008. június 22-én kopjafát állított nagy tisztelettel Szíjjártó Jenő zeneszerző, karmester, zenepedagógus és népdalgyűjtő emlékére. A zsérei Szent Miklós Templom előtti téren megrendezett ünnepségen részt vett Szíjjártó Jenő özvegye és családja, a Magyar Kultúra Lovagrend lovagjai, zenészek, népművelők és mások.

Az ünnepi rendezvényt Zsére község polgármestere, Zsebi József, mérnök, nyitotta meg, Szíjjártó Jenő életútját Dr. Simek Viktor, képzőművész és karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja, méltatta.

A kopjafát a zeneszerző özvegye, Nagy Ilona, mérnök, leplezte le, majd a helyi plébános, Maga Péter, atya, szentelte meg. A lovagrend képviseletében beszédet mondott Végh József, a Magyar Kultúra Lovagja, Magyarországról.

A rendezvényen közremüködött Maga Marianna, aki a zeneszerző gyűjtéséből két népdalt énekelt, valamint a ZOBORALJA zsérei női kar és a Csitári Menyecskekórus.

A koszorúzás után, mely Szíjjártó Jenő zeneszerző Esti hangulat Zsérén vegyeskari mű kellemes hangzása kísért, Nagy Ilona, a művész özvegye, köszönetet mondott a szervezőknek és résztvevőknek, megemlítve a férjének adatközlőit, nótafáit.

A zeneszerző emlékére állított kopjafa tervezője Dr. Simek Viktor, Zoboralja festője, kivitelezője pedig Buják Vince, fafaragó, Tardoskeddről, a Magyar Kultúra Lovagja.

A jól megszervezett rendezvényről június 24-én számolt be a Szlovák TV magyar adása.

Szíjjártó Jenő emlékére állított kopjafán található rövid szöveg és a jól látható G-kulcs a gazdag zenei tevékenységét jelképezi, a körök pedig Zoboralja 13 települését, melyet többször bejárt, és ahol a régió gyönyörű népdalait jegyezte fel.

Ez a kopjafa emlékeztessen Zoboralja, Zsére gazdag néphagyományára, melyre 60 évvel ezelőtt Szíjjártó Jenő zeneszerző is felfigyelt. Erősítsen bennünket néphagyományaink tiszteletében és kultúránk ápolásában!

pamiatky

SZAKRÁLIS MŰEMLÉKEK

A szőlőhegyen található Szent Orbán kápolna, melyet a zsérei hívők 1795-ben állítatták fel. Az eredeti szobrot ellopták. A kápolna 2008-ban volt felújítva.

A plébánia kertjében egy kőkereszt áll kőkorpusszal, 1823-ból. A talapzatán J.K.E.N. monogram olvasható: Josephus Kluch Episcopus Nitriensis (Kluch József,nyitrai püspök). A kereszt az említett püspök ajándéka.

Nepomuki Szent János kápolnája, az ún. „Jánoska“. Az alapítólevelét teljes terjedelmében közöljük: „Alulírott Szórád József, zsérei lakos, ezzel a levéllel igazolom, hogy szabad akaratomból a Nepomuki Szent János tiszteletére építtettem kápolnát az Alsó határban levő földem végébe. Ezt a kápolnát gondozni fogom az ingatlan és a nem ingatlan vagyonomból. Ezt igazolom saját kezű aláírásommal. Kelt Zsérén,1843.május 11-én. Hitelesítjük, hogy ez a kijelentés a mi jelenlétünkben íratott le, amit a község pecsétjével is igazoljuk. Rácz István bíró, Cilling János és Gál Mihály tanúk.“ Ezt a kijelentést 1881-ben a legidősebb fia József is igazolja Bencz Boldizsár tanú előtt.

Szent András kápolna a Gímesre vezető aranyosmaróti útnál, melyet 1895-ben a zsérei Dubnický Mihály építtetett a saját szántóföldjén. Döller plébános kérvényezte a felszenteléséhez szükséges engedélyt. Tévedésből ezt a kápolnát a koloni plébániához sorolják

A temetőben van egy fekete márványból készült síremlék öntöttvas feszülettel, amely központi kereszt formájú, 1899-ben Vanyó János feleségével Szórád Klárával és fiával, Vanyó Mihállyal, annak feleségével, Rácz Katalinnal állíttatta.

A temető központi keresztje márványból készült, magas oszlopon áll nagy kőkorpusszal, melyet Kupecsek Leó (1881-1961) magánvállalkozó ajándékozta a temetőnek a múlt század első felében.

A Körtvélyes dűlőben álló, öntöttvas korpusszal ellátott kőkeresztet Szórád Ferenc állíttatta szintén a múlt század első felében.

A zsérei határban felállított, ún. jegyző keresztje mintegy 200 lépésnyire van attól a helytől, ahol a vasútvonal átszeli a gímesi utat. A történet szerint egy Spitzer nevezetű zsidó kocsmáros sanyargatta a zséreieket, de a gímesi jegyző sem maradt el mögötte. A falusiakban nőtt a gyűlölet a két uzsorás iránt. Egy napon Jankovicsot elérte a végzete. Lóháton Zsérére ment adót beszedni, s visszatértében rálőttek. A cselekedetei ellenére a zséreiek keresztet emeltek ezen a helyen. Spitzer vendéglős pedig a nép haragja elől nyugatra menekült.

A 230-as számú ház előtt van egy út menti kápolna, Molnár Ilona özvegyasszony építtette 1912-ben. A bejárat feletti falmélyedésben Szűz Mária szobra áll, bent pedig Szent Vendel plasztikája látható.

A 253-as számú ház kertjét a múlt század elején készült kápolna díszíti. Ez az építmény ma már alacsonynak tűnik, mivel falait földel beszórták. A szoborfülkéjében Piéta szobrocska van.

A 82-es számú ház előtt lévő kápolna valószínüleg szintén a múlt század elejéről származik. Kőből épült és a falmélyedésében ugyancsak Piéta szobor van.

A templom kertjében levő lourdes-i barlangot Gál Bálint és felesége, Szórád Karolina építtette 1927-ben. A kis építmény félköríves, a falmélyedésben a Lourdes-i Szűz Mária és Szent Bernadett szobra áll. Mellette van Döller József pap keresztje,de nem itt van eltemetve.

Fotó


vissza      vissza a lap tetejére