Alapiskola és óvoda

Tel.: 037 / 6318237

Régen az iskola oktatás nem volt általános. A hazát kereső honfoglalóknál nem volt jelentősége, elég volt, ha a gyakorlatban megtanulták a létfentartás és a fegyverforgatás csínját-bínját. A kárpátmedencei megtelepedés után sem alakult ki azonnal a szervezett oktatás. A kereszténység felvétele után Szent István királyunk viszont már elrendelte, hogy minden tíz településnek állíttassék egy templom, és minden plébániával rendelkező település tartson fenn egy iskolát.

Az egyszerű nép, a jobbágyok oktatása nem volt célja senkinek, így a falusi iskolák megalakulása jócskán elhúzódott. Az akkori faluhelyen csak a plébános hívta össze olykor a gyerekeket, hogy a katekizmust tanítsa nekik. Eleinte a városi iskolák is csaknem kizárólag az egyházi és hitbeli ismereteket terjesztették, majd ellentétben a falusi iskolákkal, a 15. századtól megkezdték a világi dolgok oktatását is. Hogy vidékünkön a falusi oktatás milyen szintű volt, nem tudjuk.

1560-ban a nagyszombati zsinat is elfogadta és megerősítette, hogy minden falusi plébánián iskolát kell alapítani, és ezt a községnek kell fentartania. Ezt követően terjedt el az iskolamesterek alkalmazása. Persze az iskolát csak kevesen látogathatták, mivel a gyerekeket lekötötte az othoni munka, mint például az állatok őrzése, nem vol alkalmas ruhájuk és tandíjat kellett fizetniük. A 17. század első felében egy Pázmány Péter-féle felmérés szerint már minden plébános mellett volt tanító, és a falvakban minden gyerek után 1 forint tandíjat fizettek a szülők.

A 18. században , Mária Terézia és fia II. József császár idejében, a felvilágosult reformok bevezetése után, lépések történtek arra, hogy az állam és oktatás ügyét kezébe vegye, kisebb teret hagyva az egyház befolyásának. 1777-ben megjelent a Ratio Educationis, magyarul Oktatási-Nevelési Rendszer, mely az egységes hazai iskolarendszer létrehozását szorgalmazta. Fokozatosan a magyar nyelv is betört az addig latin tannyelvű városi iskolákba, gimnáziumokba, de a népi iskolákban- éppúgy mint korábban, az ott élő nemzet anyanelvén tanítottak. Ekkor az egyszerű nép gyermekét az egyházi kántortanítók, az ún. ludimagiszterek oktatták az alapvető ismeretekre. A tananyagot a jobb elsajátítás céljából verses, vagy kérdés-felelet formában tanították. Nem volt osztályozás, és az oktatás november elejétől szeptember elejéig tartott. A kevés iskolalátogató gyerek miatt összevont osztályok voltak, leggyakrabban az egész iskola egy osztály volt. A korban külömböző csoportok más-más feladatokat oldottak meg, de gyakran csak azért látogatták az iskolát, hogy megtanulják a katekizmust és az írásvetést, ill. olvasást. A kántortanítónak többféle jövedelme volt a községben, ezeket általában terményekben fizették be.

Községünk krónikája szerint, az 1791-es nagy tűzvész idején az iskola is leégett, tehát a kántori lakás egyik szobájában folyt a tanítás. Ezután új szalmafödelet húztak az iskolára. Az 1798-as zsérei plébániai jegyzőkönyv már rendes tanítóról tesz említést. Az iskola akkori tanítója Dani János volt. A külvilág szemében tisztességes férfi magánéletébe viszont nem volt példaszerű. A jegyzői teendőket is ő látta el.

1806-ban megjelent a második Ratio Educationis, mely tökéletesítette és kiegészítette az előzőt. Mindazonáltal a falusi iskolákra nem volt jelentős hatással.

1828-ban Nagy István volt a zsérei tanító és egyúttal jegyző. Érsekújvári származású, Zsérére Nagykérről jött. Az iskola épülete ekkor igen szomorú állapotba került. A későbbi jobb iskola felépítését Klulek József püspök kezdte meg. Halálával azonban az anyagi támogatás megszűnt, s így az építkezés elmaradt. Hogy az épület mikor készült el, arról senki sem tud. A tanulók száma 117. Iskolalátogató ezek szerint 32 fiú és 28 leány. A tanév késő ősszel kezdődött s a libák kikeléséig tartott. Az iskola tantárgyai: latin olvasás, magyar írás és olvasás, nyelvtan és számtan. A hitoktatást a plébános végezte heti két órában. Minden fél évben jelentést kellett küldeni az egyházmegyei hatóságokhoz.

Nagy Istvánt Rácz András nevezetű tanító követte, aki egész haláláig itt tanított. 1850 körül a magyarul és szlovákul beszélő Hromkovics Ferenc volt a tanító. Utódja Tomcsényi, aki Aponyból jött Zsérére és 19 évet tanított.

1868 december 5-én Eötvös József ösztönzésére egész Magyarországon bevezették a kötelező iskolalátogatást, mégpedig hatéves kortól tizenkét éves korig. Aki ezen rendelkezésnek nem tett eleget, pénzbírsággal büntették, de még így sem került mindenki iskolapadba. Pontosan megszabták és egységesítették a kisiskolák tananyagát.

Kopasz János még a régi iskolában tanított. Ő gondoskodott a harangozásról is.Tanítói működését itt fejezte be, sírját egyszerű kőkereszt jelzi a temetőben.

A templomhoz és a plébániához tartozott az egyházi iskola épülete is. 1901-ben a templom mellé új iskolaépületet építettek két teremmel és önálló kántorlakással.3 Ez egyszerű, földszintes építmény volt. Ebben az időben Turcsek Bertalan volt a tanító. Amikor Kodály Zoltán és Bartók Béla a Zoboralján népdalgyűjtő körúton járt 1904 és 1914 között, többször is fölkeresték az iskolát. 1944-ben először a német katonák foglalták el az iskola épületét, majd 1945-ben rövid időre az orosz egységeké lett. Ez az épület a későbbiek folyamán már nem felelt meg a modern oktatás követelményeinek, ezért 1967 és 1969 között új, korszerű alapiskolát építettek a faluba, négy tanítói lakással együtt. Az iskola épületében óvoda is helyet kapott. A régi iskola tantermét kulturális célokra használták (táncmulatságok, filmvetítés,...), ám az épület állaga fokozatosan romlott, ezért a kántorlakással együtt 1970-ben le kellett bontani. A helyén egy évvel később parkot létesítettek.

skola Az öreg iskolával, Kodály és Bartók Zsérei látogatásukkal kapcsolatba, van egy kézirat a múlt század 30-as éveiből Dallos Lászlótól, a község krónikásától. A kéziratában azt írja: „ A zsérei pap, Kuna Pál bejelentette, hogy estére aki csak teheti, mindenki jöjjön az iskolába, kivált azok, akik szépen énekelnek, mert Pestről jön két úr egy kis készülékkel, ami nemcsak fölveszi a hangot, de le is játsza azt.

Nagy volt az érdeklődés, az iskola megtelt emberekkel, sokuknak csak az udvaron maradt hely. A pesti urak a Kuna Pál plébános úrral, a tanító úrral és a tanítónővel alig tudtak bejutni az épületbe.

Ekkor én a 4. osztályba jártam, az elsők között érkeztem a tanterembe, és az első padba vártam, de nem a budapesti urakra, hanem a csodamasinára, ami visszaénekli azt a dalt, amit elénekelnek előtte. Bár az is motoszkált a fejemben, hogy vajon milyenek is lehetnek azok a pesti urak. Persze már ennek előtte is láttam úriembereket, mint a plébános urat, vagy a gímesi jegyző urat, aki szerdánként adót szedni járt hozzánk, valamint a tanfelügyelő úrral is találkoztam a vizsgák alkalmából. No, és Pogrányból is járt ide a doktor úr, évente kétszer. Egyszer, a választások alkalmával, a főszolgabíró urat is láttam, de pesti urat még nem. A püspök urat is láttam, aki négyfogatos hintón érkezett a bérmálásra, akire a helybeli legények lóháton vártak a falu határánál, a díszkapunál meg a bíróúr fogadta. Erre az eseményre gondoltam, amikor a fantáziám csapongott. Ha azok az urak ilyen nagyok voltak, vajon milyenek lehetnek ezek a pestiek... Beismerem, hogy csalódtam, de nemcsak én, hanem mások is. Az öltözékük nem különbözött a tanító úrétól, az sem tetszett, hogy az egyik úr szakállt viselt. Ennek előtte számos borotválatlan koldust láttam, szakállas zsidó ószerest láttam, de borotválatlan urat még nem. Hogy nemcsak én vélekedtem így, az is bizonyítja, hogy Zsérén nem Kodályról és Bartókról beszéltek, hanem csak Szakállas és Nemszakállasként emlegették őket. Az első dalt a csodamasinába a plébános úr énekelte, hogy melyiket, arra már nem emlékszem, pedig figyelmesen, szemrebbenés nélkül hallgattuk végig. Majd a masina rekedt hangon visszaénekelte az éneket. Később többen is felbátorodtak, és két hétig minden este énekeltek a masinába. Csupán egyetlen ember nem akart kötélnek álni, Elgyütt József, a dudás. Ő csak ellenszolgáltatásért volt hajlandó énekelni. Tehát nem volt mit tenniük, el kellett vele menniük a kocsmába, ahol egy-két verdung pálinkától megoldódott a nyelve, sőt a dudája is megszólalt.

Mindkét ismert zeneszerző a paplakban volt elszállásolva. Gyűjtőútjaikra innen jártak a környék falvaiba. Az 1. világháború után is föntartották a kapcsolatot a zséreiekkel, renszeresen leveleztek Kuna Pállal, annak haláláig.“

Egy kis ízelítőt szeretnék nyújtani a fiatalabb korosztálynak a 20. század eleji zsérei iskola életéből: A gyerekek többsége az iskolát csak a hidegebb hónapokban (novembertől márciusig) látogatta az otthoni munkák miatt. A segédtanító teljesen fölöslegesen járta a falut, hogy a szülők engedjék gyermekeiket az iskolába. Március elejétől a gyerekek már mezítláb jártak iskolába, hiába veszekedett velük a tanító, hogy még legalább Józsefig viseljenek cipőt. Abban az időben a gyerekek nem könyveket és füzeteket, hanem kis palatáblákat használtak. Ezekre a táblákra írták a leckét.. A tüzelőt a gyerekek otthonról hordták. Több évfolyam volt összevonva első osztálytól hatodikig, két tanítóval. Természetes volt, hogy a rossz gyerek verése . Sőt, ha a szülő megtudta, hogy gyermeke rossz volt volt az iskolában, akkor még otthon is elverték. A tanítókat abban az időben még megbecsülték a falubeliek.

10 évig tanított Zsérén Ruzsicska Fáni, majd betegsége miatt nyugdíjaztatta magát. Utódja 1914-től Beregszegi Mária lett. Ők voltak az első osztály tanítói. A második osztály tanítója Turcsek Bertalan. Utódja 1923-tól Montskó László. 1921-ben 117 gyerek látogatta az iskolát. Ezekben az években a gyerekek néhány színdarabot és játékot tanultak be tanítóikkal. Montskó László távozásával Kiss Flórián kántortanító veszi át a tanítást. 1930-ban megalakítja az önkéntes tűzoltótestületet. Egy év elteltével elköltözik és helyébe Simek Vilmos kántortanító érkezik. Átveszi az iskola igazgatását és kántori állásba is van. 1932-ben a tanulók száma majdnem 200-ra emelkedik, így nemcsak a harmadik, de a negyedik osztályra is szükség van. Az 1. osztály vezetője SimekVilmos, a 2. osztály vezetője Pollner Erzsébet, 3. osztály vezetője Ploig Margit és a 4. osztály vezetője Sebó László. 1934. december 1-én Sebó László és Pollner Erzsébet házasságot kötöttek .

skola Az oktatás folyamatát megzavarta a 2. világháború. 1942. szeptember 1-én az iskolánkat államosították. A Sebó házaspárt áthelyezték. Koday Lajos és Masson Margit kerültek helyükre. 1943-ban szlovák iskolát alakítottak nálunk, de ez csak papíron szerepelt. 1945-ben a magyar oktatást erőszakosan felszámolták és a magyar tanulókat szlovák nyelven kezdték oktatni, melyet legtöbben nem is értettek. Közben a magyar iskola igazgatóját, Simek Vilmos kántortanítót elbocsátották. Az iskola igazgatásával a szlovák iskola kisegítő tanítónőjét, Masson Margitot bízták meg. Az iskola is bekapcsolódott a reszlovakizáció programjába, melynek célja a magyarok szlovákká formálása volt.

1947-től az idősebb korosztályok (6-tól 8-ig) Gímesre jártak vonattal az iskolába. Az itteni Forgács-kastélyban folyt a tanítás Gímes, Kolon, Zsére, Lédec, Puszta határ, Gímes-Kosztolány , Néver és Menyhe diákjainak. Ezeket az utolsó éveket abban az időben „mestyankának“ nevezték. Nagyon kevés gyerek folytatta tanulmányait középiskolában, a lányok közül szinte senki sem tanult tovább. A tanítók felkeresték a tehetséges tanulók szüleit és megpróbálták őket rávenni, hogy engedjék gyermekeiket tovább tanulni, de nem nagy sikerrel. A szülők és az nagyszülők nem akarták, hogy a tradíciók megszűnjenek, beleértve az öltözködést, viselkedést, hagyományokat.

1950-ben újra megnyílhatott a magyar iskola. Zsérén a magyar iskolának két osztályban 95 és a szlovák iskolának egy osztályban 15 tanulója van. 1953-ban összevonták az alsó- és felsőfokú évfolyamokat, és kialakult a nyolcéves általános iskola. 1960-ban megkezdték a tanítást az időközben felépült gímesi alapiskolában, melynek egyetlen hátránya, hogy nem volt tornaterme. Közben 1962-ben bevezették a kilencéves alapiskolát. Zsérén ettől kezdve csak az első négy évfolyamon folyt tanítás. A tanítók nagyon gyakran változtak.

A szlovák iskola igazgatónője ekkor Zuzčáková Veronika. Kezdetben csak néhány gyerek tanult szlovákul. Később, a 60-as évek elejétől a helyi mészüzemben dolgozó szlovák nemzetiségű szakmunkások gyermekei ezt jócskán megváltoztatják. Egyre több zsérei gyerek is szlovákul tanul. A tanulók száma 1958-ban 16, de 1960-ban már 40. Ebben az évben a szlovák iskola elhagyja az öreg iskolaépületet és átköltözik a mészüzem egyik lakásába, ahol 2 osztály alakul ki. A második tanerő Klívarová Terézia, később Ján Ťažký, majd Mária Lešková-Škodová. 1969-ben a szlovák és a magyar iskola átköltöznek az új modern iskolába, ahol tornaterem is van.

1973-tól az igazgatónő Mária Káčerová és a tanító Ladislav Nittnaus. 1977-ben a gyerekek száma 52, és a harmadik tanítónő Zuzana Kunová. 1980-ban a szlovák iskolának már 69 tanulója van. Ladislav Nittnaus helyett Viola Adamkovičová tanít. 1981-től az iskolának már csak 2 osztálya van. Zuzana Kunová elment anyasági szabadságra. 1986-ban az iskolának 48 tanulója van. Ekkor már napköziotthon is működik, melynek vezetője Földesi Mária, és 30 gyerek látogatja. 1988-ban Zuzana Kunová visszajön.

Az 1989-es év sorsdöntő volt országunk, és így falunk életében is. Megszűnt a kommunista párt hegemóniája, végre elkezdődött nálunk is a demokratikusabb, emberibb élet. Természetesen az események befolyásolták az iskolai életet is.

1990-ben 67-re növekszik a tanulók száma. 1992-ben az igazgatónő Mgr. Pogranová Marcela és a tanítónők Mgr. Krajčovičová Martina, Mgr. Kunová Zuzana, Cerulíková Oľga és Káčerová Mária. A napköziotthon nevelőnői Földesi Mária és Púchovská Katarína. 1994-ben 21 év után elhagyja az iskolát Mária Káčerová és Mgr. Marián Zubčák jön helyére.

1996-ban az igazgatói funkciót Mgr. Zuzana Kunová veszi át. A tanítói kar tagjai Mgr. Zlatica Baťalíková, Mgr. Marián Zubčák, Mgr. Martina Krajčovičová és Henrieta Šimeková. A tanulók száma 50. 2000-ben két változás volt. Z.Baťalíková és M.Krajčovičová helyett Mgr. A. Blažiová és Mgr. J. Svatá érkezett.

A 2002-es év változásokat hozott iskolaügyünk életébe. Országos szinten az óvodák és iskolák az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. Ez azt jelenti, hogy az iskolák fenntartói ezentúl nem a járási tanügyi hivatalok, hanem a települések önkormányzatai. A teljes szervezettségű alapiskolák (1.-9. évfolyam) önálló jogalanyisággal rendelkeznek ( például a gímesi alapiskola is), míg a kisiskolákat (1.-4. évfolyam) az önkormányzatok felügyelik. 2005-ben J. Svatá elmegy, helyébe viszont nem érkezik senki.

A krónika szerint 1965-ben a magyar tannyelvű iskolának 80 tanulója van. A tanítók Brath Márton, Benko Éva és Bacskádi Terézia. A 70-es évek elején az iskolán rövid ideig Andrássy Tivadar is tanított. 1973-ban a magyar iskolának még 41 tanulója van, két osztályba tanulnak és a tanítók Kovács Zsuzsanna és Pásztor Lajos. Sajnos ettől az évtől kezdve a magyar tannyelvű iskola tanulóinak száma állandóan csökken. A szülők egyre kevesebb gyereket íratnak magyar iskolába. Ennek következtében a tanulók száma 1976-ban 29-re csökken, Kovács Zsuzsannát, a szülők tiltakozása ellenére is elhelyezik máshová. Egy ével később az a szomorú helyzet következik be, hogy nincs magyar elsős, és a tanulók száma csak 20. Az 1979/80-as iskolai évben a magyar iskolának 17 diákja van, a gímesi alapiskola felső tagozatán szlovákul 40 és magyarul 33 zsérei diák tanul. 1983-ban az iskolának 24 diákja van, így újból két osztályt nyitnak. Az iskola másik tanítója Brath Szidónia Gesztéről. Négy évvel később Pásztor Lajos nyugdíjba vonul, helyébe Fazekas Erzsébet érkezik és átveszi az igazgatói funkciót. 1992-ben ő is nyugdíjba vonul, a magyar iskolát hozzá akarják csatolni a szlovák iskolához, de nem sikerül. Hajdú Mária tanítónő érkezik az iskolába, de egy évvel később őt Benkó Renáta követi. 1995-ben Benkó Renátát Lédecre helyezik. A helyzetet úgy oldják meg, hogy a nevelési tantárgyakat a nevelőnő, Földesi Mária, tanítja. Az igazgatói funkciót két évig Mgr. Balkó (szül. Brath) Szidónia tölti be. Őt Mgr. Korec Erzsébet váltotta fel. 1998-ban a harmadik tanerő a magyar iskolán Bús Klaudia, községünk lakosa. A napköziothont mindkét iskola tanulói látogatják, Földesi Mária felügyelete alatt.

2000-ben Mgr.Bús Klaudia férjhez megy, és elköltözik. Helyét szintén falunk szülötte Mgr. Bencz Júlia foglalta el. Mgr. Balkó Szidóniát Gímesre helyezik. A tanulók száma 17. 2002-ben Mgr. Korec Erzsébet Gímesre megy igazgatóhelyettesi funkcióba és helyébe Mgr. Balkó Szidónia érkezik.2005-ben a magyar iskolának csak 5 tanulója van.Ilyen kevés még nem volt soha. Mgr. Bencz Júlia anyasági szabadságát tölti. 2007-ben Mgr.Balkó Szidóniát elbocsátják és helyébe Bencz Júlia jön vissza.

skola skola

2007-ben az októberi képviselőtestület gyűlésén a polgármester, Zsebi József mérnök, azt javasolta, hogy az óvoda és a két iskola egy igazgatóság alá tartozzanak. Ezzel javulna a kommunikáció és a hivatalos írásbeli agenda is. A képviselők hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a három intézménynek ezentúl csak egy igazgatója lesz és annak a helyettese az óvónő lesz. Most már csak a községi hivatalon múlik, hogy az újonnan kialakult Szlovák és Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda néven szereplő intézménynek olyan körülményeket biztosítson, hogy a tolerancia, a megbecsülés és az egyenjogúság szelleme uralkodjon az iskolában a magyar és a szlovák pedagógusok és diákok között. Az iskolaigazgatói pályázatot PaedDr. Zuzana Kunová nyerte meg. A 2008/09-es iskolai tanévben továbra is a szlovák tagozat tanítói Mgr. A. Blažiová, Mgr. H. Šimeková és Mgr. M. Zubčák. A tanulók száma 40. A magyar tagozat tanítónője Mgr. Bencz Júlia és a tanulók száma 7.

Szeretnék még néhány mondatot említeni a zsérei óvodáról is. Az első óvoda Zsérén még a 2. világháború után alakult meg. Az óvónő nevét sajnos nem sikerült megtudnom, de azt igen, hogy Simek Terézia volt a szakácsnő és az óvónő kisegítője is volt egyúttal.

Az óvoda második alkalommal 1969. szeptember 1-én alakult meg az új iskola épületében. Az igazgatónő Kozla Márta, a másik tanerő Fabianová Jolana és 36 gyerek látogatta. Közlekedési nehézségek miatt J. Fabianovát Ferencziová Helena váltotta fel. A gyerekek hazajártak ebédelni, ami a szülőknek nem felelt meg. Négy hónap elteltével ismét változás következett. H. Ferencziovát Simek Veronika váltotta fel. Mivel mindkét tanítonő hazai, így a helyzet stabilizálódott. Végül is sikerült elintézni, hogy a gyerekek az oviban ebédelhessenek, pontosabban a volt szlovák iskola helyén volt a konyha. A szakácsnő Nagy Mária Gímesről. A gyerekek száma mindig 30 körül volt. A konyhát áthozták az iskola és óvoda épületébe.

A gyerekek különböző kultúrakciókon szerepeltek, mint például az idősebb emberek iránti tisztelet hónapja alkalmából, télapó megünneplésekor, nemzetközi nőnapkor, május l. előestéjén májusfa állításkor, nemzetközi gyermeknapkor és más alkalommal. Június végén a búcsúzó gyerekek tablót készítettek, és ezt az üzlet kirakatába helyezték el. 1984-ben az óvodának 2 osztálya volt. A nagy csoport tanítónői Simek Veronika és Bednáriková, a kis csoporté Kozla Márta és Bencz Mária. A gyerekek száma áthaladta a 40-et. 1986-ban Földessy Valéria jött az egyik tanítónő helyébe. 1990-ben igazgatói változás történt. Kozla Mártát Simek Veronika váltotta fel.

1993-ban a gyerekeket szlovák és magyar csoportra osztották 1995-ben a gyerekek száma jelentősen csökkent, így Kozla Mártát áthelyezték. Az igazgatónő Simek Veronika és a tanítónő Földessy Valéria. 2002-ben nyugdíjba vonult Simek Veronika. Az új igazgatónő Földessy Valéria és a tanítónő Bencz Mária. A gyerekek száma 24 körül van. 2007-ben az óvoda hozzá volt csatolva az iskolához, így az igazgatói funkciót törülték. Az igazgatóhelyettesi funkciót Bencz Mária töltötte be. Földessy Valéria néhány hónappal később elhagyja az óvodát. Helyébe érkezik.

skola 2010. szeptember 4-én került sor az iskola felújított épületének átadására. Az épületet betetőzték, kicserélték az ablakokat, modernizálták a központi fűtést és a tornatermet, az egész épület hőszigetelést kapott és a falfelület be lett festve. Ez nagyon fontos volt az iskola számára, mert az iskola épülete már nagyon rossz álapotban volt.

A 2011/2012-es tanévben az iskolát 46 tanuló és az óvodát pedig 35 gyerek látogatja. Az iskola 5 osztállyal, s az óvoda pedig másfél osztállyal működik PaedDr. Z. Kunová igazgatónő vezetésével. Az iskola épületében 4 szlovák és egy magyar összevont osztály található.

Az 1. osztályba 11 tanuló jár, ahol Mgr. M. Zubčák az osztályfőnök. A 2. osztályba 7 tanuló jár, ahol Mgr.M. Dobiašová az osztályfőnök. A 3. osztályba 10 tanuló jár, ahol Mgr. H. Šimeková az osztályfőnök. A 4. osztályba 10 tanuló jár, ahol PaedDr. Z. Kunová az osztályfőnök. A magyar osztályba összesen 7 tanulójár, ahol. Mgr. J. Benczová az osztályfőnök.

Az óvodát 3 – 6 éves korig látogatják a gyerekek, ahol a következő tanító nénik foglalkoznak velük: M. Szalayová (igazgatóhelyettes), Bc. E. Földesiová és M. Benczová.

Az iskolában napközi is működik, ahol M. Földesiová nevelőnő foglalkozik a gyerekekkel.


vissza      vissza a lap tetejére